Miriam Chemmoss: Unconditional Love
Egyelőre még csak itt tartok: https://www.youtube.com/watch?v=agZek9y33R4 Lykke Li: Unrequited Love
És ez is várat magára: https://www.youtube.com/watch?v=R18kWUtw6wY Depeche Mode: Freelove
Meg még oly sok minden, főleg őszinteségen alapuló, hosszú beszélgetésekkel tarkított, ráérős kapcsolat, ahol nem huszadik vagyok a fontossági sorrendben, ahol nem kell tőlem állandóan rohanni, hanem van rám idő, energia, figyelem, meg egyebek is...
Mark Knopfler: Our Shangri-La
No meg emlékeztet is...
Amúgy meg loptam FB-ról. :)
Csókolom: Nuku kuki, nuku nuni
Thanks to Inci on FB!
Szűcs Judith: Egy picike pont vagyok
ATB: Don't Stop
Maxx: Get-A-Way
Én szóltam!!! :)
Nelly Furtado: Waiting For The Night
Culture Club: I Just Wanna Be Loved
Szarjuk le még a szaros szart is és csakazértis legyünk jókedvűek! ;) Mert miért NE??? :D
The Beatles: Michelle
Régen elég sokat hallgattam, pedig nem vagyok oda sem a "fiúkért", sem a dalaikért, még a dallamaikért sem túlzottan.
Emlékszem a sztorira: azért mentem be a Múzeum körúti antikvár zeneműboltba, mert a kölcsönbe kapott Tarzan Boy bakelit olyan bénán csúszott ki a kezemből, hogy eltörtem. :( És valahogy pótolni kellett (volna), helyette egy dupla szerelmes album jött haza velem (talán 400 forint volt az akkori ára, ami a zsebpénzem nagyságához képest nem kevésnek számított), no meg egy orosz kiadású UB40 bakelit!!! Utóbbi iszonyatosan sokat volt nyüstölve, előbbi meg a szülők kedvéért főként. :)
Most linkelhetném az összes dalt, de legyünk visszafogottak és mértéktartóak:
https://www.youtube.com/watch?v=1AlauEvLwp8 Guilty
https://www.youtube.com/watch?v=nGsGACwu9H8 Version Girl
https://www.youtube.com/watch?v=h2LEO5qjMFI She Caught The Train
Ha nem is látszik, azért minden és mindenki változik, még ha nem is érzi a változást magában sem. Minden mindennel összefügg, mások (akár csak apró) változásai is hatással vannak ránk. Elég egy csepp a tengerben, hogy örvényt kavarjon, egy porszem a levbegőben a szélviharhoz, ha jókor és jó helyen van jelen... Szóval amikor azt érzem, hogy sehova nem haladok, akkor is inkább úgy értendő, hogy egyre bővülő koncentrikus körökben járom be ugyanazt a pályát újra meg újra. Persze, bentről (vagy akár kintről is) uncsinak tűnhet, monotonnak, pedig tudjuk, ugyanabba a folyóba sem léphetünk kétszer. Mindennek van valami oka, megoldandó feladat, feloldandó karma, vagy nevezhetjük akárminek, tanulsággal kell, hogy szolgáljon a rossz is, mert az tesz teljesebbé, szélesebb látókörűvé. Én ugyan csak kineziológiában gondolkodtam a fóbiám elűzése érdekében, de többen a családállítást javasolják, ahol fény derülhet mélyebben rejlő dolgokra, miért is érezzük lehetetlennek az életünket, tele megoldatlan feladatokkal, és miért toporgunk néha tehetetlenül. Tudom, és egyre biztosabb vagyok benne, hogy nálunk a csajokkal valami gáz van. Generációkon keresztül csak csajok voltunk, én is mindig fiút szerettem volna, de lányt kaptam. Hugi valami titokra rájöhetett már, vagy időközben megoldottuk a gordiuszi csomót, nem tudom. És az anya-lánya kapcsolatokban sem minden százas. Nem azt mondom, hogy rosszak vagyunk benne, csak hát na, valami nem kóser. Én legalábbis ezt érzem. És nemcsak a gyerekemmel kapcsolatban, hogy béna vagyok, hanem anyuval is, mert ő is elég sokat bakizott velem, később velünk kapcsolatban, bár ő meg van győződve arról, hogy mindent jól csinált. Tévedés ne essék, nem hibáztatom őt, mert meg tudtam bocsátani, levontam következtetéseket, mint például nem szülök több gyereket, elég egy is, mert nem akarom különbözően szeretni őket, nem tudnám egyformán, így is elég nehéz, nemhogy többel, meg próbálok máshogy csinálni dolgokat, amikben úgy gondolom, másként kell, mint velem volt.
Egy nagy zavar viszont már most van az irányítótoronyban: évek óta nem tudok felmutatni értelmes kapcsolatot a szeretőin kívül, már azt sem tudom, képes lennék-e normális viszonyra, emberi léptékekkel megáldva. Vajon ez is olyan, mint a biciklizés, nem lehet elfelejteni? De vajon volt-e valaha igazi, emberi léptékű kapcsolatom, amit annak nevezhetek, vagy csak diákként vettem részt valami hasonlóban? Vagy lesz majd valaki, aki megtanít a valódi kapcsolat mikéntjére, türelemmel, szeretettel? Majd az idő eldönti...
Mondom én, hogy félreértés áldozata vagyok!!! ;)
Lesley Gore: It's My Party
Szerencsére semmi ehhez hasonló nem történt még a környezetemben, habár az első eljegyzésem története eléggé hajaz valami hasonlóan absztrakt és extrém megoldásra, svédcsavarra. Na, de a második sem volt hagyományosan előadva, igazából a család mindig is nehezményezte, hogy az nem is volt igazi "lánykérés". Jó, térden állás nem volt, de Hamupipőt felszabadította, vagy injább rabbá tette, legalábbis egy időre.
Amúgy mondtam már, hogy mennyire sokat jelent nekem a gyűrű? Nincs sok belőle, és csak kettőt hordok, de azokat állandóan. Mindkét gyűrűs ujjamon, és mindkettő a végtelent szimbolizálja. Ja, és mindkettő magamtól van. Addig-addig csereberéltem, míg ezek lettek, teljesen "véletlenül".
És visszagondolva tinikorom egyetlen otthon tartott házibulijára 18 évesen, akkor sehol sem volt pasi a környéken, és tapasztalatból mondom: vörös pezsgőt NE bontsatok fel bent a szobában!!! :))) Igazából házibuliba meghívva is csak egyszer voltam, ott sem merült fel a pasikérdés. Alaposan belegondolva sokkal, de sokkal több plátói szerelmem volt, mint viszonzott. :(
Pedig kifejezetten szerethető süni vagyok, neeeeeeeeeeeem?????? :DDDDD
Szabó Eszter: Engem nem lehet elfelejteni
Napok óta ezt dúdolom. :)
Pedig hol a búcsú?!? :P
Enigma: Return To Innocence
Nem szeretnék újra gyerek lenni, vagyis nem úgy szeretnék, hogy a mai világban fiatal lenni. Viszont sok esetben letörölném azt az összefirkált táblát, kezdeném a mai tudással elölről, tiszta lappal. Nem szeretném sem az Idétlen időkig, sem az 50 első randi szerinti dolgokat átélni. Pedig tutira sokat tanulna belőle az ember, tanulságos lenne.
És új embereknél igyekszem előítéletmentesen, ténylegesen tiszta lappal kezdeni mindent, mert ők nem tehetnek más hibáiról.
Van, hogy sikerül régi ismeretségeknél is törölgetni, más polcra tenni dolgokat, főleg amolyan "elévülési határidőn túl", ezt jónak tartom. Tisztábban lát az ember, ha sikerül távolabbról látni, kívülállóként kezelni a helyzetet.
Fanka & Kowa: Bölcsődtől a sírodig
Bob Sinclair: Groupie
She's Like The Wind
Vadbarom!!!
E-Type: Angels Crying
Üdv Alexnak, hétvégén, ha megtalálom, felfrissítem emlékeimet vele kapcsolatban, legjobb lenne eredetiben! ;) Addig is sok szeretettel: https://www.youtube.com/watch?v=YAOTCtW9v0M Beethoven: Symphony No. 9
Indygo: Armageddon
Kár, hogy a dallama ugyanaz, mint egy korábbi belinkelt dalukénak, pedig a szöveg tényleg jó!
Várok, mint Katica a körmön. ;)
Ocho Macho: Congo Jamma
Mert régen volt már zene...
Vastag Tamás & Vastag Csaba: Őrizd az álmod
Emlékezz rá, mennyit érsz!!!!!
Rúzsa Magdi: Egyszer
Mostani állapotok szerint az életem során hallott legszebb dal mind dallamilag, mind szövegileg.
"Egyszer arra járhatnál, egyszer rám találhatnál,
És akkor belém eshetnél, s rögtön el is vihetnél.
Vagy inkább ott maradhatnál, nálam bekuckózhatnál.
Simán átölelhetnél, csak hallgatnál és kérdeznél.
Egyszer megszoríthatnál, aztán megsimíthatnál,
Egyszer összehajthatnál, aztán szétbogozhatnál,
Egyszer megpörgethetnél, aztán le is fékeznél,.
Egyszer be is zárhatnál, egyszer kiengedhetnél.
Egyszer rám hajolhatnál, s akkor nagyon kívánnál,
S én meg ott feküdhetnék, kicsit nagyon remegnék.
Egyszer elkergethetnél, aztán sírva kérhetnél
Aztán átölelhetnél, s hagynám: kiengesztelnél,
Egyszer megröpíthetnél, széllel szemben engednél.
Aztán szépen leszednél, magad mellé fektetnél.
Aztán megdicsérhetnél, büszkén körbe nézhetnél,
A végén összeszedhetnél, és egy bambit fizetnél.
Egyszer megviccelhetnél, mintha nem is szeretnél,
Aztán átölelhetnél: Ronda vicc volt, röhögjél!
Egyszer szét is kaphatnál, aztán összerakhatnál.
Egyszer zsebre vághatnál, aztán kigombolhatnál.
Egyszer zongorázhatnál, s hozzá áriázhatnál,
Egy-két dalt komponálnál, rólam áradozhatnál.
Aztán elnémulhatnál, s kérdőn rám pillanthatnál,
Egy kis tapsra várhatnál, várhatnál, várhatnál...
Egszer megfürdethetnél, aztán megtörölhetnél,
Aztán megfésülhetnél, aztán ki is festhetnél.
Egyszer megrajzolhatnál, aztán kiszínezhetnél,
Aztán megszépítgetnél, akkor nagyon szeretnél.
Egyszer úgy kopoghatnál, mintha nem is te volnál,
Aztán nagyot nevetnél, mintha mégis te lennél.
Egyszer eljegyezhetnél, gyémánt gyűrűt vehetnél.
S akkor úgyis tehetnél, mintha tényleg léteznél..."
Egész nap ezt hallgatom, újra meg újra...hátha. Ha létezik valahol, talán idevonzom. és akkor akár úgy is tehetne, mintha...
Sara Bareilles: Gravity
Egy dalszöveg részlet miatt, ami tetszett és közzétettem, valaki felhívta a dalra a figyelmem, én meg meghallgattam, és azóta itt bőgök, mint egy hülyegyerek, amikor eleve pizsamákról álmodoztam, meg a hozzá kötődő emlékekről, és teljesen el vagyok veszve. Megint. és újra, meg újra. Nem jó ez így. De hát mit tegyek???
Ja, amúgy PMS, szóval fusson ki merre lát. :P
Last hozzáröffök